Német választás 2021: Megérkeztek az első szövetségi szintű adatok
Megérkeztek az első részvételi adatok a német parlamenti választásra vonatkozóan a szövetségi választási iroda közlése szerint.
Megérkeztek az első részvételi adatok a német parlamenti választásra vonatkozóan a szövetségi választási iroda közlése szerint.
Magasabb a részvétel a német szövetségi választáson, mint négy évvel korábban, a tartományok által közölt adatok alapján - írja az NTV.
Armin Laschet egyértelműen az élen végzett Németországban, ami a Google-kereséseket illeti – írja a Süddeutsche Zeitung.
A német választás eredményeire először az exit pollokból lehet következtetni, majd a szavazatok összeszámlálásával párhuzamosan érkeznek az első eredmények. Előzetes végeredmény ma estére vagy holnap hajnalra várható, a hivatalos végeredményre azonban csak napok múlva lehet számítani – írja a Frankfurter Rundschau.
Armin Laschet, a CDU/CSU kancellárjelöltje lényegében kisebb-nagyobb bakiknak tudhatja be azt, hogy az előzetes pollok alapján lehet, hogy elveszti a mai választást az uniópárt. Ma is bakizott egyet: úgy adta le a voksát, hogy tisztán látszott rajta, hogy mit ikszelt.
A német választás előtt az utolsó mérések szerint ugyan továbbra is az SPD vezet, de előnye a CDU/CSU-szövetséggel szemben csupán pár százalék, így komoly verseny várható.
Második világháborús bombát találtak a németországi Wuppertalban, ezért arra kérte a város szavazópolgárait a polgármester, hogy ne menjenek el voksolni, amíg nem hatástalanították a szerkezetet – írja a ZDF.
A mostani instabil világban az Európai Unió fontosabb, mint valaha, ezért mindent meg kell tenni az egysége megőrzése érdekében - jelentette ki Armin Lachet a Kereszténydemokrata Unió (CDU) utolsó kampányrendezvényén Aachenben. A párt kancellárjelöltje egyben hozzátette, viták vannak a jogállamiságról az Európai Unióban, de nem fogjuk tudni összetartani Európát Lengyelország, Közép-Kelet Európa, a balti államok és Magyarország nélkül. Éppen ezért úgy véli, békejobbot kell nyújtani Lengyelországnak és Magyarországnak.
A mai parlamenti választásokban való részvételre buzdította Németország lakosságát Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnök.
Angela Merkel mindent megtett annak érdekében, hogy még egy végső lökést adjon pártjának és a CDU/CSU közös kancellárjelöltjének, Armin Lachetnek a 2021-es választás véghajrájában. A hamarosan leköszönöm német kancellár az Aachenben megrendezett utolsó gyűlésükön kijelentette: az ország jövője forog kockán.
Vasárnap szövetségi választást tartanak Németországban, mi pedig ennek apropóján pár nappal ezelőtt egy több kérdésből álló szavazást indítottunk, hogy megtudjuk olvasóink véleményét a győzelmi esélyekről, a lehetséges koalíciókról, illetve a majdani német kormány Magyarországhoz való hozzáállásáról. A válaszok alapján született eredményeket most ismertetjük.
A németországi választások kapcsán egymást érik a találgatások, hogy vajon Európa szempontjából mit is jelent majd egy ilyen vagy olyan összetételű új német kormány. Előbb azonban érdemes szemügyre venni, hogy úgy általában mit jelent Németországnak Európa és Európának Németország. A sok évtizedes alapvetésekben ugyanis aligha várható változás. 1963-ban Charles de Gaulle francia elnök a maga részéről sommásan összefoglalta: „A németek úgy viselkednek, mint a disznók. Elárulják Európát”. Buzgón kendőzve bár, de máig javarészt ez a vélemény járja a Rajna nyugati partján. Ugyanakkor a közvélekedés sok helyen úgy tartja, hogy Berlin az EU jótanulója: fizet, mint a katonatiszt; egyre több hatalmat ruházna az uniós intézményekre; nála zöldebb környezetvédőt az ember keresve se talál; védelmi kérdésekben pedig szerényen meghúzza magát (legfeljebb a leszerelésről és a világbékéről ejt itt-ott pár szócskát). Lehet, hogy az egész csak jó taktikázás?
A 2014-2016-os migrációs válság egyik következménye Európa-szerte az volt, hogy megerősödött a szélsőjobboldal, ez különösen érezhető volt Németországban, ahol 94 Bundestag-széket megszerzett 2017-ben az akkor alig négy éve létező Alternatíva Németországért (AfD) párt. Sok elemző ekkor attól tartott, hogy 2021-re már megkerülhetetlen tényező lesz a német politikában az AfD, de most, két nappal a választás előtt úgy tűnik, nem tudták szélesíteni a szavazóbázisukat. A szélsőséges pártok szekerét toló krízisek pedig jöttek-mentek Németországban az elmúlt években, de úgy tűnik, az AfD nem tudott ezekből országos szinten politikai tőkét kovácsolni.
3 százalékpontos előnyt mért a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) számára a Wahlkreisprognose legfrissebb, 1400 fő bevonásával elkészített pollja a Kereszténydemokrata Unióval (CDU/CSU) szemben. Ezzel enyhén csökkent az SPD előnye a tegnap közzétett Ipsos-pollban közölt 4 százalékpontos vezetéshez képest.
Kevéssel a vasárnap esedékes német parlamenti választás előtt az EU célzott hekkertámadással vádolta meg Oroszországot - írja a Spiegel.
A vasárnapi szövetségi választás előtt pár nappal csökkent az SPD előnye a CDU-hoz képest, a legújabb mérés szerint a két párt közötti különbség csupán 2 százalék. Ezzel párhuzamosan tegnap megtartásra került egy vita, amelyen valamennyi parlamenti párt képviseltette magát és igen fontos kijelentések hangzottak el a lehetséges koalíciókötésekre és az eddig elhallgatott külpolitikai kérdésekre vonatkozóan.
Az elmúlt hónapokban alaposan átalakult a német pártok népszerűségi sorrendje, miközben májusban még úgy tűnt, hogy a Zöldek lehetnek egy következő kormánykoalícióban a vezető kormányzó erő, mostanra lecsúsztak a harmadik helyre a szociáldemokrata SPD és a jobbközép CDU/CSU mögött. A most vasárnapi választáson kialakuló végső sorrendet szinte lehetetlen megjósolni, mivel a választók nagy része bizonytalan, de az már látszik, hogy mindenképpen koalíciós, és nagy valószínűséggel három pártból álló szövetség vezetheti majd a következő években Németországot. Hogy mit jelentene egy akár hónapokig elhúzódó koalíciós tárgyalás a pártok között, mik lehetnek azok a területek, ahová a következő német kormány több forrást allokál, és ebből mely vállalatok részvényein keresztül profitálhatnak a befektetők, ebben a cikkben foglaltuk össze.
A hétvégén parlamenti választások lesznek Németországban, az új kormány összetétele mellett hamarosan eldőlhet az is, hogy ki lesz Angela Merkel kancellár utódja. A választás előtti hetek igencsak fordulatokban gazdagon teltek, hiszen nagyon meggyengült Merkel kancellár pártja, a CDU/CSU és megerősödött a szociáldemokrata SPD, illetve a Zöldek is. Megnéztük, melyik eddig a 2021-es német választás 5 legváratlanabb fordulata.
Utolsó hetéhez érkezett a német választási kampány, amelynek nagy kérdése, hogy ki lesz Angela Merkel utódja, de talán még ennél is fontosabb, hogy milyen pártok fogják alkotni a következő kormánykoalíciót Berlinben. A mostani az utóbbi évek legizgalmasabb választási kampánya és még jelenleg is kiélezett verseny látszódik a két legerősebb szereplő, a CDU/CSU-szövetség és az SPD között. Ennek kimenetele megjósolhatatlan ugyan, az azonban biztos, hogy a mostani választás nemcsak Németországra gyakorolhat komoly hatást, hanem Európára és a német-magyar kapcsolatokra is. Többek közt ezekről beszélgetett a Portfolio Globál podcastjában Palkovics Máté, a Portfolio elemzője és Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.
Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek meggyűlhet a baja egy új német kormánnyal, ha az SPD nyeri a választást, de egy Angela Merkel nélküli CDU-val sem lenne problémamentes viszonya a politikusnak – írja a Politico.
Többek között légvédelmi rakétákat és drónokat tartalmaz a csomag.
Mennyiségileg és minőségileg is.
Az OMV-vel fizettethetik meg az orosz állami cég ellen megítélt kártérítést.
Szűcs Anita Franciaország-kutatót kérdeztük a Checklist mai adásában.
Hoffmann Mihályt, az EXIM Bank pénzügyi vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.
